A Fertő-Hanság Nemzeti Park
  • A Fertő-Hanság Nemzeti Park
  • A Fertő-Hanság Nemzeti Park
  • A Fertő-Hanság Nemzeti Park
  • A Fertő-Hanság Nemzeti Park
  • A Fertő-Hanság Nemzeti Park
  • A Fertő-Hanság Nemzeti Park
  • A Fertő-Hanság Nemzeti Park
  • A Fertő-Hanság Nemzeti Park
  • A Fertő-Hanság Nemzeti Park
  • A Fertő-Hanság Nemzeti Park
Feltöltő:

A Fertő-Hanság Nemzeti Park

1991 tavasza óta – Ausztriával közösen- ötödik nemzeti parkunk a Fertő-tavi, 1995-től a Fertő-Hanság nemzeti park.

Kiemelkedően értékes növény és állatvilága miatt 1977-óta a Fertő-tó hazai része, 1976-óta pedig a Hanság tájvédelmi körzeti rangot kapott. 1979-ben Bioszféra Rezervátummá nyilvánították. A nemzeti park a vele összefüggő ausztriai nemzeti parkkal együtt 1991 óta az IUCN által elismert, védelmi zónák szerint kezelt terület. Az egész Fertő-táj, a magyar és osztrák nemzeti parkokkal, s a part-menti településekkel együtt az UNESCO Világörökség Egyezménye 2001. december 13-i döntése alapján világörökség rangot kapott.

A Park magyar területe 23 731  ha, az osztrák oldalon mozaikszerű foltokból áll, 10 500 hektáron. Fokozottan védett területe a Fertő tó déli, 2618 hektáros ingoványa, amely összefüggő területet a határ mindkét oldalán. A nagykócsag lett a nemzeti park és egyúttal a hazai természetvédelem címerállata.

A park fő területe szikes legelőkből, kaszálókból, kis tavakból és nádasokból áll. Egyes részein, a víz visszatartásával, elárasztással igyekeznek visszaállítani a korábbi évtizedek lecsapolási munkálatai miatt eltűnt természetes állapotot. A szikes réten só-tűrő növényfajok (sziksófű, sziki üröm) újbóli megjelenése jelzik a kedvező változást.

A nemzeti park hansági területe két részből áll. A hajdani Hanság központi, ma is lápi erdőkkel, vizenyős rétekkel borított területéből, az észak-hansági láprétek helyén álló erdőkből és két kisebb, nádasok övezte tóból.

A mai Hanság a mocsárrétekbe betelepült rekettyefüzesek óriási területe. A Hanság legjellemzőbb növénytársulása az égerláp erdő. A támasztógyökeres, nagy kiterjedésű állományból ma már csak a Csíkos-éger és a Királytói-égeres területe maradt fent. Az állatvilága gazdag, itt él a fekete gólya, a túzok, nagy póling, hamvas rétihéja, nagy kócsag, vörös gém, parlagi gém, a parlagi vipera.

A nemzeti park központja és kutatóbázisa a sarródi Kócsagvár.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság működési területén összesen 15 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület került kijelölésre. A 15 kijelölt terület az átfedések miatt 4 különleges madárvédelmi területet és 13 kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területet takar.

A régió sokféle vonzástényezővel rendelkezik, így turisztikai szerepköre többrétű. Sokrétű idegenforgalmi funkciójának legjelentősebb alapjait a nemzetközi turizmusban a földrajzi fekvés, a kedvező gyógy-idegenforgalmi adottságok, a belföldi turizmusban a klimatikus üdülőhelyek és műemlékek adják. A hazai idegenforgalom egészében vizsgálva, a régió egyik legforgalmasabb területünk, ahol a nyári főidény mellett a téli forgalom is jelentős, valamint a tavaszi és őszi kirándulószezon további kiugró csúcsokat okoz.

A Fertő-tó hazánk második legnagyobb állóvize. A sekély, határozatlan partvonalú tónak teljes, 309 km2 kiterjedéséből nagyjából 75 km2-nyiterület, mintegy a tó negyede tartozik Magyarországhoz. A XVIII. sz. végéig lefolyástalan vízterület volt, a Fertő- és a Hanság csatorna tették lehetővé a tóból való vízlebocsátást. Magyarországhoz. Vízutánpótlói a Wulka- és a Rákos-patak, de ezek vízhozama nem fedezi a közepes vízállásnál a kb. 300 millió m3 víztömeg párolgását. A tó hosszúsága 35 km, legnagyobb szélessége 7 km. A tó mélysége a nádasoknál csak 50-60 cm, a nyílt vízfelületeknél 100-120 cm, a legmélyebb pontja 160 cm. Nyáron erősen felmelegszik, télen sokszor fenékig átfagy. A víz átlaghőmérséklete 11,2 °C. A tó életkoráról megoszlanak a vélemények, a legújabb kutatások 12-15000 évesre becsülik. A tó vize többször teljesen kiszáradt, legutóbb 1866-69 között.

A tó Közép-Európa legnagyobb szikes tava.  A nemzeti parkká rangosodást megelőzően a tó és közvetlen környéke tájvédelmi körzet volt, 1979 óta pedig az UNESCO bioszféra rezervátuma.

A sűrű nádrengeteget több mint 200 km hosszan csatornák szelik keresztül. A tó élővilágában a halak, az itt költő, s átvonuló madarak a kiemelt jelentőségűek. A Fertő-tó halban mindig gazdag volt. A korábbiakban hazánk csaknem valamennyi őshonos halfajtája tenyészett a tóban. A garda, a lápi póc, a fenékjáró küllő, a vágó csík ma már alig fordul elő, de szép számmal él benne a ponty, sügér, fogas süllő és az 1975-ben betelepített angolna. A vetési lúd, nagylilik, a különféle récék és a szárcsa a nyílt vizek madarai, a nagykócsag, a vörös, üstökös és szürke gémek, a bölömbika, a kanalas gém és a nyári lúd a nádasok lakói. A ragadozó madarak közül a barna réti héja és a halászsas fordul itt elő. A nagyvadak közül a nádas az élőhelye a szarvasnak és a vaddisznónak.

A tó keleti vidékén szikes puszták találhatók, melyek jellegzetes növényei a fertői mézpázsit, a sziki só balla és a sziki őszirózsa. A területek karbantartása hagyományos módon, legeltetéssel történik. Ehhez kapcsolódóan számos hagyományos magyar állatfajtát tartanak itt, mint a rackajuhok, bivalyok vagy a szürkemarha.

20 3621 16 június, 2014 Magyarországon június 16, 2014

Facebook Comments

Ezt láttad már?