Madagaszkár
  • Madagaszkár
  • Madagaszkár
  • Madagaszkár
  • Madagaszkár
  • Madagaszkár
  • Madagaszkár
Feltöltő:

Madagaszkár

A világ negyedik legnagyobb szigete, Madagaszkár több szempontból is igazi különlegesség. Földrajzilag például, a világ negyedik legnagyobb szigete, a szomszédos Comore-szigetektől, Reuniontól és Mauritiustól eltérően nem vulkáni tevékenység eredményeként jött létre. Körülbelül 165 millió évvel ezelőtt szakadt le az Afrikai kontinenstől, majd 100 millió évvel később levált Indiáról is. Így megközelítőleg 70 millió éve önállóan fejlődik és alakul élővilága. Lakói is különlegesek, hiszen őseik az indonéz szigetvilágból érkeztek erre a vidékre, később pedig kelet-afrikai bevándorlókkal keveredve hozták létre a terület mai lakosságát.

A déli szélesség 20, míg a keleti hosszúság 47. fokán fekszik Madagaszkár, Afrikai délkeleti partjainál, az Indiai óceánban. Afrika partjaitól az 540 km széles Mozambiki csatorna választja el. De jól látható, hogy valaha a kontinenshez tartozott. A földtani kutatások is azt igazolták, hogy valaha a Gondvána-ősföld részét képezte. Az ország nagy részén a trópusi éghajlat az uralkodó. A magasan fekvő fennsíkon hűvösebb, és csapadékosabb, míg a dél-nyugati részen szinte csapadéktalan időjárás uralkodik.

A sziget keleti oldalán trópusi esőerdő található, míg a nyugati és déli partokon, melyek a központi hegységek szélárnyékában húzódnak, a trópusi erdők, sivatagok a jellemző társulások. A csapadék keleten és délnyugaton a legnagyobb. A nyugati parton csak évi 500 mm eső esik, keleten viszont 4000 mm is eshet.

 

Madagaszkáron a szomszédos kontinensektől való hosszú elszigetelődés a növény- és állatvilág különleges keverékét eredményezte, melyet sehol másutt a világon nem találhatunk meg. A világ állat- és növényvilágának 5%-a él a szigeten (több mint 80%-a őshonos). Növény- és állatvilágának 90%-a csak ezen a szigeten található meg. Ez az oka annak, hogy számos ökológus Madagaszkárt a nyolcadik kontinensként emlegeti.

Az emberek kb. 2000 évvel ezelőtti első betelepülési hulláma előtt számos nagytestű, szokatlan állatfaj élt a szigeten. Sokan közülük még a szigetté válás előtt érkeztek a területre, mások a tengeren keresztül jöttek.

Az első emberek betelepülése óta a különleges, endemikus állatok nagy hányada kipusztult. Ezek nagy része a megafaunához tartozó volt. A megafauna alatt azokat a nagytestű emlős-, madár- és hüllőfajokat értjük, melyek nem érték meg a jelenkort, vagy annak elején haltak ki. Minden földrésznek megvolt a maga jellegzetes megafaunája, de közülük csak Afrikáé maradt fent napjainkra. A pleisztocénban élt óriások eltűnése a nagy kihalások egyik legérdekesebb kérdése. Három elmélettel próbálják megválaszolni ezt a kihalási hullámot: klímaváltozás, a járványok és a terjeszkedő ember túlzott vadászata. Madagaszkár esetében főként az utolsóról beszélhetünk.

Az egyik legfőbb változás, mely elkerülte Madagaszkárt, hogy itt a főemlősök evolúciója nem ment végbe. A törzsfejlődés során a majomfélék mindenhonnan kiszorították a fejlődésben tőlük elmaradókat, kivéve itt, ahol az elszigeteltségnek köszönhetően fennmaradhatott a félmajmok egy csoportja, a makik. Ezek ez emlősök ma Madagaszkárt és a környező szigeteket kivéve sehol nem találhatóak meg. Madagaszkáron viszont ők alkotják az összes előforduló emlősfaj 40 százalékát. Konkurencia hiányában a legkülönfélébb élettereket népesítették be a szigeten.

A 25 legveszélyeztetettebb főemlős fajból 3 itt él: Hapalemur simus; Propithecus perrieri; Propithecus candidus.

Az erdőt alkotó fajok nem kevesebb, mint 90%-a endemikus, külön érdemes megemlíteni az itt található 8 baobab fajt, szemben az Afrikában található egyetlen fajjal. Továbbá 450 békafaj, 260 féle hüllő, 180 féle gyík és 105 féle madár csak itt található meg. Itt él a világ kaméleonfajtáinak kétharmada.

Megközelítően 75 lemur faj él a szigeten, melyből több, mint 25 fajt az elmúlt 10 évben fedeztek fel. Szinte valamennyi ritka, veszélyeztetett vagy kihalófélben lévő faj!

A sziget egyetlen nagytestű húsevője, a fossza végveszélyben lévőként szerepel a Természetvédelmi Világszövetség listáján, mára csak mintegy 2500 példánya élhet vadon. Veszélybe kerülésének oka, hogy háziállatokat is zsákmányol, ezért vadásznak rá, valamint hogy élettere veszélyesen beszűkült. Madagaszkár csúcsragadozójaként fontos szerepük van számos faj létszámának szabályozásában.

Megközelítően 30 denevér faj él a szigeten, melynek több mint fele endemikus.2007-ben fedeztek fel egy új, különleges denevérfajt Madagaszkáron. A kistermetű denevér lábain és szárnyhajlatában lapos szívókorongok találhatók, melyek segítségével képes fejjel felfelé megtartani magát a nagy, sima felszínű leveleken. Ez a második ismert denevérfaj, melynek szívókorongjai vannak.

34 3331 09 január, 2014 Csodás úticélok január 9, 2014

Facebook Comments