A maszájok törzse
  • A maszájok törzse
  • A maszájok törzse
  • A maszájok törzse
  • A maszájok törzse
  • A maszájok törzse
  • A maszájok törzse
  • A maszájok törzse
  • A maszájok törzse
  • A maszájok törzse
  • A maszájok törzse
Feltöltő:

A maszájok törzse

A maszájok népcsoportjait Közép-Kelet Afrikában, Tanzánia és Kenya területén élő, pásztorkodással foglalkozó, vándorló, félnomád törzsek alkotják, lélekszámuk a becslések szerint összesen  mintegy 850.000 főre tehető. Ez a népcsoport meglehetősen jól ismert a nyugati kultúra számára is, mivel gyakran a turista-attrakciónak számító állatrezervátumok területén, vagy azok közelében tartózkodnak, valamint feltűnő, jellegzetes ruházatukat és arcfestésüket könnyű felismerni. Leggyakrabban vörös színű kelmékből készül a ruhájuk, amit a nők és férfiak is számos színes gyöngysorral egészítenek ki. Napjainkban a tradicionális gyöngysorok árusításával van lehetőségük némi bevétel szerzésére.

Gazdaságukban és életükben a szarvasmarha-tartás központi szerepet játszik. A marhákat ritkán vágják le, ehelyett inkább igyekeznek a számukat növelni, hiszen a maszájok számára ezek száma a gazdagság jelképe. A marhák felügyelete a férfiak dolga, akik sokszor a marhatolvajlástól sem riadnak vissza, hogy állataik számát szaporíthassák. Csordájukkal folyamatosan járják a szavannát, megfelelő legelőket keresve, táborokban élve.

Társadalmukban a nőknek alárendelt, másodlagos szerep jut. A nő születésétől fogja az apja, majd a férje tulajdona. Feladataik közé tartozik a kunyhók készítése tehéntrágyából, a bőrök feldolgozása, és a vízhordás is, ami sokszor akár többórás napi munka is lehet, hiszen a szavannán a szárazság idején nehéz vízgyűjtőre akadni. A férfiak és a nők külön kunyhókban élnek, a harcos férfiak gyakran külön táborokban is. A vezető szerep az időseké, ők döntenek a csoportot érintő minden jelentősebb kérdésben.. A nőket pubertáskoruk elérésekor rögtön férjhez adják egy idősebb férfihoz, így akadályozva meg, hogy házasságon kívüli gyermekek szülessenek. A férfiaknak azonban házasságuk előtt először vagyont, azaz marhákat kell szerezniük, így ők jellemzően idősebb korukban házasodnak.

A magas csecsemő-halandóság miatt az újszülöttek csak 3 hónapos korukban kapnak nevet. A temetési szertartások a maszájok körében nem elterjedtek, mivel úgy tartják, a halottak elföldelése ártalmas a talajnak. Ezért a halottak tetemeit a dögevőkre, leginkább a hiénákra bízzák, eltemetni a földbe csak a nagy főnököket szokták.

A kenyai és a tanzániai kormány arra törekszik, hogy letelepedésre bírja és iskolázza ezeket a félnomád törzseket, de a maszájok ragaszkodnak ősrégi szokásaikhoz, és folytatják vándor életformájukat. Vándorlásuk során gyakran lépik át az országhatárokat is marhacsordáikat újabb legelők felé hajtva, ez számos konfliktushoz vezetett az idők során.

18 3761 18 június, 2014 Távoli kultúrák június 18, 2014

Facebook Comments

Ezt láttad már?