Zöldellő parkok
  • Zöldellő parkok
  • Zöldellő parkok
  • Zöldellő parkok
Feltöltő:

Zöldellő parkok

A városi lakosság aránya a világon mindenütt nagyon magas.  Az ipari forradalom és az utána következő  fejlődés magával hozta a városi népesség számának rohamos növekedését. A mai ember élete nagy részét a városban tölti. Itt található a munkahely, az iskola, de még a kikapcsolódás és pihenés is ide kötődik. Talán észre sem vesszük, hogy városaink zöldterületei milyen fontos szerepet játszanak az életünkben.

A parkok jelentős része egykori hatalmas kastélyparkok, parkerdők mozaikos maradványai. A városok fokozatosan magukba olvasztották ezeket a területeket. Néhol beépítésre kerültek, de itt-ott megőrződött az egykori növényzet darabkája is. Az ilyen parkokban rengeteg nagyranőtt öreg fát és többnyire természeteshez közeli, őshonos növényzetet találunk. Idővel a modern várostervezés is felismerte a településeken belüli zöldterületek jelentőségét, így később már határozott elképzelések és célok mentén, tudatosan kialakított parkok jelentek meg. Egyre nagyobb igény mutatkozott az aktív pihenés és szabadidő eltöltéséül szolgáló közparkok igényes kialakítására.

A parkok nem csak a szabadidő eltöltéséhez biztosítanak helyszínt. Mindamellett, hogy állat-, és növényfajoknak adnak otthont, fontos szerepük van az egészséges környezet fenntartásában is. A parkok legértékesebbjeinek tekinthetjük az öreg, nagy lombkoronájú fákat. Ezek levélfelülete az alapterületük tízszerese is lehet. Nem csupán kellemes árnyékot adnak, ennél sokkal többről van szó. Ez a hatalmas levélfelület jelentős mennyiségű szén-dioxidot képes megkötni, rengeteg oxigént termel, valamint az intenzív párologtatás révén hűti környezete levegőjét is. Meleg nyári napokon ez a hőmérséklet-csökkenés több Celsius-fokos is lehet. Sajnos az utóbbi évek divatja inkább a kisebb termetű, tájidegen örökzöldeket és a nagy felületű, szépen nyírt gyepet részesíti előnyben. Ezek pozitív ökológiai hatása viszont elenyésző. Az idős és értékes fáink nem csak a divatnak esnek áldozatul. A heves viharokkal járó károk után, sokszor eltúlzott veszélyekre hivatkozva, bűnbakként kivágásra ítélik őket. A tömeges kivágásokkal okozott ökológiai károk hosszú távon sokkal súlyosabbak lehetnek, mint egy kidőlő fa, vagy letörő ág által okozott anyagi veszteség.

A magasba nyúló, terebélyes fák mellett, jelentős feladat jut a különböző cserjéknek és a gyepszintnek is. Az autók kipufogócsöve alacsonyan, a felszín felett helyezkedik el. A kipufogógázok és a por nagy részét emiatt az utak menti füves és bokros sávok kötik meg. A növényzetnek nagyon jó zajelnyelő tulajdonsága is van. Könnyű belátnunk, hogy a túlzott mesterséges térburkolás mennyi hátránnyal járhat.

A városokban sajátos mikroklíma alakul ki. A város levegőjének áramlását meghatározzák a magas épületek, hosszú házsorok, vagy épp a hatalmas nyitott terek. A zöldterületeknek e légáramlatok elosztásában, megtisztításában és szabad továbbáramoltatásában is komoly feladatuk van. Ha a város levegője nem tud cserélődni és megtisztulni, akkor a káros szennyezők feldúsulhatnak és a hőmérséklet is jelentősen emelkedhet.

Napjainkban sok helyen jelentős anyagi ráfordítással alakulnak át a közterek és velük együtt a közparkok is. Ahogy a nevük is sugallja, e területek a közösség javát kell, hogy szolgálják. Nem szabad tehát, hogy az aktuális divat és szeszély visszafordíthatatlanul rossz irányba alakítsa őket. A világban mutatkozó globális problémák rámutatnak arra, hogy saját környezetünkben is ökológiai szemlélet és hosszú távú célok mentén gondolkozzunk, még az oly mesterségesnek és természettől oly távolinak tűnő városainkban is.

8 1727 13 december, 2014 A parkban december 13, 2014

Facebook Comments

Ezt láttad már?